„Az erdőt nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
E-mail:
„Az erdőt nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának első részében a pesti oldal erdeinek történetét mutatjuk be.
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának második részében a budai oldal erdeinek történetét mutatjuk be.
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának harmadik részében bemutatjuk a pesti oldali erdők állapotát és azt is, hogy vajon hogyan lehet megőrizni őket.
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának negyedik részében bemutatjuk a budai oldali erdők állapotát és azt is, hogy vajon hogyan lehet megőrizni őket.
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának ötödik részében bemutatjuk a Pilisi Parkerdő városierdő-kezelésének alapjait és azt is, hogy miért van szükségük egyáltalán a fővárosi erdőknek az erdészre.
Ismerd meg a budapesti városi erdőket! A Pilisi Parkerdő sorozatának hatodik részében bemutatjuk, miért van szükség közös összefogásra a városi erdőkért.
Az erdő. Egy rejtélyes és gazdag ökoszisztéma, ahol minden faj – legyen az állat, növény vagy gomba – összeköttetésben van. Ahol az avarban védett havasi cincérek és lábatlangyíkok kutatnak táplálék és partner után. A hűs patakokban kövi rákok, apró halak és alpesi gőték élik mindennapjaikat. Mindezt pedig a lombok takarásából figyelik a légykapók, cinegék és fenséges ragadozómadarak, például a héja. Magyarország erdei azonban ma már nem érintetlenek. Erdőségeink mindössze 2 százaléka öregebb 120 évesnél – a vad állapotokhoz pedig még ennél is több időre lenne szükség. Ma utak és lakóövezetek szabdalják erdeinket, a fakitermelés nyomán pedig teljes erdőterületek tűnnek el, szűnnek meg működni. Filmünk a hegyi erdők megmaradt életközösségeit kutatja fel, bemutatva a problémákat, amikkel ezeknek a fajoknak a 21. században szembesülnie kell a Kárpát-medencében. Megismerjük a komplex kapcsolatokat, mely ezeket az ökoszisztémákat jellemzi, és visszautazunk az időben, hogy feltárjuk hegységeink vad múltját. Ezek Magyarország elveszett erdei.
A történelem során Magyarország vízrajza szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A mocsarak helyén víztározók és halastavak, legnagyobb árterünk helyén pedig maga a szikes alföldi puszta terül el. Mára tavaink 75%-a mesterséges, ártereink 90%-a a múlté. Az élővilágnak azonban alkalmazkodnia kellett ehhez a változó világhoz, különben a kihalással nézett szembe. Meglepő módon mesterséges vizeink nyújtják az utolsó menedéket néhány ritka vízi életközösségnek, egykori ártereink pedig télvíz idején vonuló madarak százezreinek biztosítanak időszakos szállást. De ezt a világot már nem a természet, hanem az ember irányítja… A nagy sikerű Vad víz: Aqua Hungarica alkotóinak új természetfilmjében fantasztikus felvételeken tárul fel az ember alkotta vízi világ. A hortobágyi daruvonulástól a Tisza-tó rejtett labirintusain és az Alföld mocsárvilágán át a kristálytiszta bányatavakban megbújó medúzákig.
Vannak világok, melyeket alig lát emberi szem. Életek, amikről alig veszünk tudomást. Történetek, melyek a feledés homályába vesznek. Magyarország egykor a vizek országa volt. Tele különleges élőlényekkel. Hegyi erdeinktől a földalatti mélységekig. Világok, melyeket a víz alkotott, s tett egyedülállóvá. Most azonban pont ez a kincs, a víz az, ami kifolyik a kezeink közül. Ahogy terjeszkedünk, úgy szorulnak vissza hazánk utolsó vadvizei. Ahol a természet még a régmúlt ritmusa szerint játszik… Ahol az élővilág ádáz harcokat folytat a zsákmányszerzésért, a párzás jogáért, és a következő generáció felneveléséért… Ott tárul elénk ez a rejtett világ. A Vad víz: Aqua Hungarica és a Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében rendezőjének legújabb filmje, mely egyben a Vad víz trilógia utolsó fejezete is. A Rejtett világ: A vadvizek története című magyar természetfilm ritkán látott élőlényeket és vízi életközösségeket vonultat fel, melyek gyakorta az ember közvetlen közelében élnek, mégis szinte alig veszünk róluk tudomást. Továbbá bemutatásra kerül a 2020-as évekre oly jellemző aszályok és szélsőségek hatása vadvizeinkre. Ez az utolsó vadvizek története.
Magyarország a vizek országa volt. A Kárpátok lábánál összecsapó természeti erők és maga az idő alakította vízrajzát. Az itt kialakult élővilág mindennapos harcot vív az elemekkel és az ember okozta változásokkal. Ahol a folyók vadul törtek utat maguknak, patakok zúdultak a mesebeli erdőkre, hévízi források és kiterjedt mocsárvidékek tarkították a környezetet. Hazánk egykori élővilága változatosabb volt, mint bárhol máshol Európában. A Kis-Balatontól az Aggteleki Nemzeti Park patakokkal átszőtt erdőségein át a Hévízi-tó víz alatti dzsungeléig számos hazai táj mutatja meg eddig ismeretlen arcát a filmben. Apró sárkánynak tűnő foltos szalamandrák, nádi farkasnak is nevezett aranysakálok, éjszaka aktív vidrák, és „sétáló” harcsák mellett sok más faj életébe is bepillantást nyerhetünk. Továbbá fény derül arra, hogy milyen változásokkal kell szembenézniük az itt élő állatoknak a túléléshez, mekkora veszélyt jelentenek az invazív fajok az őshonos élővilágra, és hogyan nézhetett ki a Kárpát-medence több millió évvel ezelőtt. Ez Magyarország vadvizeinek története… A Vad víz: Aqua Hungarica 2021-ben került az országos mozikínálatba és nagy sikereket tudhat maga mögött. Elnyerte többek között a Gödöllői Természetfilm Fesztivál Fekete István-díját, valamint a Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny legjobb dokumentumfilmnek járó díját. A sajtóban az év egyik leglátványosabb természetfilmjeként is hivatkoztak rá és a premier óta több mint félmillióan látták. Most vadonatúj köntösben, 4K minősében tér vissza a Vad víz trilógia első fejezete.
Mi lesz veled Dunakanyar? – Nyilvános panelbeszélgetés – Szállodahajó, fakivágások, vízellátás I. Verőcétől Nagymarosig, #WorldCafé fórum, #Dunakanyar, #ErdőszeretetSzövetség