„Az erdőt nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
E-mail:
A Péterhalmi-erdőt az 1950–60-as években telepítették, így ma már több mint hat évtizede őrzi a természet nyugalmát Budapest szívében. A XVIII. kerület egyik városrésze, legnagyobb kiterjedésű zöldfelülete.
A budapesti viszonylatban nagynak számító erdőt erdész elődeink telepítették védelmi és közjóléti céllal. Mesterséges eredete miatt, jellemzően kevés fafaj található benne, amik túlnyomóan egykorúak. Számos idegenhonos fajt is találunk az eredeti állományban, minek ennek egyik oka, hogy a Duna hordalékából származó homokos talajhoz tápanyagban szegény. Így az erdő telepítésekor erdész elődeinknek olyan fajokat választottak, melyek megélnek és javítják a talaj tápanyagtartalmát és vízmegtartó képességét. A fafajok kiválasztásánál a talajminőség mellett a másik szűk keresztmetszet a víz volt: a homokos talaj gyorsan elvezeti azt a keveset is, ami kijut az alacsony csapadékhozamú, akkor még erdőssztyepp klímazónába eső területen. Így nem csupán olyan fajok kellettek, amik a gyenge talajt bírják, hanem a szárazságot is, mint például az idegenhonos akác, kései meggy vagy puszta szil.
Az eredeti állomány „talaj-előkészítő munkájának” köszönhetően ma már a termőterület tápanyagtartalma és vízmegtartó képessége lehetővé teszi az őshonos fajok anyának növelését. A kihívásoknak ezzel azonban még nincs vége. A klímaváltozás hatásai már ma is kimutathatók a csapadékeloszlás kedvezőtlen változásában és a hőmérséklet növekedésében, melyek várhatóan egyre szélsőségesebbé válnak a jövőben. A Pilisi Parkerdő városi erdőkezelési beavatkozásaival készíti fel az erdőt a klímaváltozás és ennek hatásait felerősítő, nagyvárosi terhelés hatásaival szemben.
