Budapest legjelentősebb zöld infrastruktúrája az az 5600 hektáros városi erdő, amelynek 3600 hektárnyi területét a Pilisi Parkerdő kezeli. Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés. A Parkerdő 2020-ban indította el hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek keretében a Péterhalmi-erdő klímaadaptációs és természetvédelmi átalakítását is végzi. A Parkerdő az elmúlt hetekben kérdőív alapú párbeszédet kezdeményezett az online térben, hogy megkérdezze az erdőt látogatók véleményét.
A Pilisi Parkerdő kérdőíves felmérést végzett a Péterhalmi-erdő látogatói körében annak érdekében, hogy közvetlenül ismerje meg a helyiek erdőhasználati szokásait és javaslatait. A beérkezett válaszok alapján világosan kirajzolódik: a látogatók nagy többsége elkötelezett az erdő egészségének megőrzése iránt, és hosszú távon is fenntartható, természetes erdőképet szeretne látni lakókörnyezetében.
A klímavédelem ügye összeköt minket
A válaszadók 96%-a gondolja úgy, hogy a klímaváltozás hatásai érintik a Péterhalmi-erdőt, és 80%-uk úgy véli, hogy az erdőnek aktív szerepe van a klímavédelemben. A többség egyetért azzal is, hogy ennek a funkciónak a hosszú távú megőrzése csak szakszerű és rendszeres erdőkezeléssel biztosítható – ez teljes mértékben összhangban van a Pilisi Parkerdő városierdő-kezelési szemléletével.
A városi erdő – nem park, nem őserdő, de mindannyiunké
A kérdőívből kiderült, hogy a látogatók közel kétharmada tisztában van azzal, hogy a Péterhalmi-erdő egy egykor mesterségesen telepített, de mára már jelentős természeti értékeket is őrző városi erdő, amely nem csupán rekreációs, hanem ökológiai és klímavédelmi szerepet is betölt. A résztvevők jelentős része azokat az erdőrészeket tartotta „ideális városi erdőképnek”, ahol 1-2 évvel korábban már megtörtént a fenntartható városi erdőkezelés – ez visszaigazolja a Parkerdő szakmai gyakorlatát.
A beavatkozás elfogadott, az edukáció elvárt
A válaszadók 70%-a szerint az erdőkezelés legfontosabb célja a biodiverzitás megőrzése és az erdő klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának segítése. Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy a kezelések ne csökkentsék az erdőélményt – ez hosszú távon a természetesebb, élhetőbb erdőállapotokkal biztosítható. A Parkerdő elkötelezett a megfelelő lakossági edukáció iránt, hogy az erdőkezelési munkák céljait, folyamatát és eredményeit érthetően és időben közvetítse.
Természet kontra komfort: kihívások és tanulságok
A válaszadók szerint a leggyakoribb konfliktusok a látogatók között jelentkeznek: például kutyások és nem kutyások, illetve illegális szemetelők és az erdő tisztaságát szem előtt tartók közötti feszültségek. A Pilisi Parkerdő a békés együttélés kérdését kiemelt figyelemmel kezeli és további tájékoztató anyagokkal – többek között kutyás kisokossal, helyes erdei viselkedést bemutató kiadványokkal – segíti a kulturált erdőlátogatást.
A második leggyakrabban említett probléma a szúnyogok, kullancsok és más rovarok jelenléte volt. A Parkerdő emlékeztet: a természetben mi, emberek vendégek vagyunk. A rovarvilág – még ha zavaró is – az egészséges ökoszisztéma része, és jelentős mértékben hozzájárul az erdő biodiverzitásához és ellenálló képességéhez. Egy élő, változatos erdőnek örülnünk kell, nem küzdenünk ellene.
Csekélyebb mértékben említett nehézség az erdőkezelési munkálatokkal kapcsolatos fenntartás volt. A Pilisi Parkerdő hangsúlyozza: ezek a beavatkozások a fenntarthatóság alapját jelentik. A kezelések után 1-2 éven belül megmutatkozó pozitív eredmények már most is egybevágnak a látogatók által elképzelt egészséges erdőképpel. A társaság ezért tovább növeli az erdőkezelésekkel kapcsolatos edukáció és párbeszéd szerepét.
A jövő közös: természetvédelem, tudás, rekreáció
A fejlesztési javaslatok közül a legtöbben a természeti értékek bővítését – például madárodúk kihelyezését – emelték ki. Emellett jelentős igény mutatkozik erdei ismeretterjesztésre és rekreációs infrastruktúra fejlesztésére is. A Pilisi Parkerdő örömmel fogadta ezeket az ötleteket, amelyek egybevágóak saját városierdő-fejlesztési terveivel.
A kérdőív tanulsága egyértelmű: a Péterhalmi-erdő nemcsak egy zöld folt Budapest térképén, hanem a természet egy szigete a városban, élő közösségi tér, amelynek jövőjét a lakosok és az erdészek közösen formálhatják. A Pilisi Parkerdő köszönetet mond minden válaszadónak, akik időt szántak a Péterhalmi erdővel kapcsolatos visszajelzésre.
A kérdőívre adott válaszok elemzése itt érhető el.
