„Az erdőt nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
E-mail:
„Az erdőt nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
A Mályinka utca felőli és a Nemes utca menti bejáratnál tágas tisztások várják a látogatókat, amelyek tökéletesek piknikezésre vagy szabadtéri játékra. A területen focipálya, játszótér és röplabdapálya is található, a Mályinka utcánál pedig kényelmes parkoló biztosítja a megérkezést.
Egy egész napos kikapcsolódás során az erdei játékokat, a pikniket és a digitális tanösvény felfedezését is könnyedén összekapcsolhatjuk egy élménydús programban.
A budapesti viszonylatban nagynak számító erdőt erdész elődeink telepítették védelmi és közjóléti céllal. Mesterséges eredete miatt, jellemzően kevés fafaj található benne, amik túlnyomóan egykorúak. Számos idegenhonos fajt is találunk az eredeti állományban, minek ennek egyik oka, hogy a Duna hordalékából származó homokos talajhoz tápanyagban szegény. Így az erdő telepítésekor erdész elődeinknek olyan fajokat választottak, melyek megélnek és javítják a talaj tápanyagtartalmát és vízmegtartó képességét. A fafajok kiválasztásánál a talajminőség mellett a másik szűk keresztmetszet a víz volt: a homokos talaj gyorsan elvezeti azt a keveset is, ami kijut az alacsony csapadékhozamú, akkor még erdőssztyepp klímazónába eső területen. Így nem csupán olyan fajok kellettek, amik a gyenge talajt bírják, hanem a szárazságot is, mint például az idegenhonos akác, kései meggy vagy puszta szil.
Az eredeti állomány „talaj-előkészítő munkájának” köszönhetően ma már a termőterület tápanyagtartalma és vízmegtartó képessége lehetővé teszi az őshonos fajok anyának növelését. A kihívásoknak ezzel azonban még nincs vége. A klímaváltozás hatásai már ma is kimutathatók a csapadékeloszlás kedvezőtlen változásában és a hőmérséklet növekedésében, melyek várhatóan egyre szélsőségesebbé válnak a jövőben. A Pilisi Parkerdő városi erdőkezelési beavatkozásaival készíti fel az erdőt a klímaváltozás és ennek hatásait felerősítő, nagyvárosi terhelés hatásaival szemben.
A XIX. században még legelők voltak a területen, ahol az állatoknak árnyékot adó fáknál nem volt több. Budapest ipari forradalma és a kerület robbanásszerű fejlődése azonban a lakosság számára könnyen elérhető zöldterületek tett szükségessé. A környéken élők életminőségének javítása érdekében ezért intenzív erdősítések kezdődtek az 1950-60-as években. Ennek részeként ültették a Péterhalmi-erdőt is. Erdész elődeink szaktudását mutatja, hogy a zárt erdők képét kevéssé támogató, erdőssztyepp klímában, itt-ott igen szerény minőségű talajon létre tudták hozni a sokak számára ma is a mindennapi rekreációnak és sportnak teret adó erdőt.